Skip to content

A nemzetközi pénzügyek alapfogalmai. Valuta, deviza, konvertibilitás, árfolyamok. A hazai valuta leértékelésének hatásai.

A valuta, valamely ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A deviza külföldi fizetési eszközre vonatkozó követelés, vagy kötelezettség. A valuta készpénz, a deviza számlapénz.

A devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások, tiltások összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, ill. másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik.

A külföldi valuták és devizák keresletének és kínálatának összessége a valuta- és devizapiac. Ha az átváltás szabadon, korlátozások nélkül történik, akkor konvertibilis devizákról beszélünk.

A konvertibilitásnak több típusa ismert:

Ha az átválthatóság csak a deviza külföldiekre vonatkozik, akkor külső, ha deviza belföldiekre is, akkor belső konvertibilitásról beszélünk.

Jegybanki szintű a konvertibilitás, ha az átválthatóság csak a jegybankra vonatkozó lehetőség. De facto konvertibilitásról beszélünk akkor, ha a valuta átváltásához engedély szükséges ugyan, de az előírt engedélyeket kötöttség nélkül megadják. A de jure konvertibilitás az engedélyezés nélküli, deklarált átválthatósági forma.

Az IMF (Nemzetközi Valuta Alap) akkor tekint egy devizát konvertibilisnek, ha a fizetési mérlegének legalább a folyó műveleteire fennáll a szabad átválthatóság, ennek pedig a Forint eleget tesz.

Azt a konvertibilis valutát, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét betölti, kulcsvalutának nevezik (pl. USD). Azon valutákat, amelyek a nemzetközi kereskedelmi forgalomban játszanak fontos szerepet, kereskedelmi valutáknak hívjuk (pl. DEM). Azokat a valutákat, amelyeket elsősorban a jegybankok használnak fel tartalék-képzésük során, tartalék valutáknak nevezzük (pl. CHF).

Az egyes valuták, devizák egymáshoz viszonyított értékét (rátát) valuta árfolyam nak nevezzük.

Az egyes valuták egymáshoz viszonyított árfolyamának közzétételét árfolyamjegyzésnek nevezzük.

Közvetlen árfolyamjegyzés: ez esetben a külföldi valuta az állandó és a hazai a változó tényező. Közvetett árfolyamjegyzés: ilyenkor a hazai valuta az állandó tényező, s a külföldi a változó.

A valuta és deviza fogalma, jellemzői, árfolyama, az árfolyam változás hatása

A valuta valamely ország törvényes fizetőeszköze más országok forgalmában.

A deviza a valutára szóló követelés.

Az árfolyam közlés lehet:

Közvetlen:
Az idegen valuta, deviza 1, 100 vagy 1000 egységét fejezik ki a hazai valutában. (hazaiban is)

Közvetett:
A hazai valuta, deviza 1, 100 vagy 1000 egységét fejezik ki az idegen valutában.

A valuták és devizák esetében megkülönböztetünk:

Vételi árfolyam:
Amennyiért a hitelintézet, a valuta forgalmazója megveszi a felajánlott valutát, devizát.

Eladási árfolyam:
Amennyiért a hitelintézet, a valuta forgalmazója eladja a külföldi valutát.

Összefüggések a valuta és deviza vételi és eladási árfolyam között:
A vételi árf. mindig kisebb az eladási árf-nál , a két árf. különbsége az árfrés.
A deviza vételi árf. magasabb a valuta vételi árf-nál.
A deviza eladási árf-a alacsonyabb a valuta eladási árf-nál.

Az árf. változása az exportőrnek többletbevételt, ill. bevételcsökkenést, az importőrnek többletkiadást, ill. kiadásmegtakarítást jelent.
Ha leértékelik a hazai valutát vmely külföldi valutához képest, akkor ez azt jelenti, hogy egységnyi külföldi valuta több hazai fizetőeszközbe kerül.
Tehát az exportőr, amikor a külföldi valutában megszerzett követelését belföldi fizetőeszközre váltja át, akkor a leértékelés után többet kap érte, tehát többletbevételhez jut.
Az importőrnek viszont a külföldi valutában keletkezett tartozás kiegyenlítéséhez a szükséges devizát meg kell vásárolni, de a leértékelés után ezért több hazai fizetőeszközt kell fizetnie tehát többletkiadása keletkezik.